Csak ülök....

Tudom, rég írtam, és nem is ezt ígértem, még is ezt kell most leírnom.
Különböző közösségi oldalakon "járok", nézem, megtapasztalom az ott történteket. Áldás, béke, harc, panasz, hiszti....na jó, nagyon sok "szeretet" is van, legalább is "szóban", idézetekben, bölcseletek formájában. Ám szeretet csak addig van ameddig mindenki lájkol, egyetért a közzétettekkel. Ha ellenvélemény érkezik, kezdődik a harc és rögtön elfelejtjük a bölcsességeket "megélni". Pedig igazán az lenne a fontos, mert az a TUDÁS....addig mindössze információ.
Értem, hogy ezt nem könnyű megélni, hiszen nem ezt tanultuk, tanították velünk, de akkor mit sem ér az infó!!!!!!
Tudom mit beszélek, sok mindenen keresztül mentem...eleinte egyedül, majd segítséggel és ismét egyedül. Jó az egyedüli útkeresés és annak bejárása. Viszont a tapasztalat az, hogy vannak pillanatok amikor "egyedül nem megy", tehát kell egy kis "segítség". Nem egyszerű beismerni az őrült nagy EGO-nak, hogy igen is segítségre szorul. De itt álljunk meg kicsit!
Miért is?
Ha elromlik a számítógép...... újra telepíttetjük valakivel, aki ért hozzá, ha "köhög" az autónk, gyorsan visszük a szervizbe, hisz ott tudják orvosolni a hibát..... ha köhögünk, irány az doktor, mert tőle várjuk az orvoslást...ő majd tovább küld a patikushoz, aki kiadja a csodaszert. Oké!!!
Ezzel tulajdonképpen le is vettük a vállunkról a felelősséget saját életünkért.
De.......én elvittem....de kifizettem....de akkor miért nem?????
És jön a sok-sok DE!!!
Sokan leírták már a "saját felelősséget", törvény is szabályozza, így erről nem akarok írni. Akit érdekel, az úgy is utána jár.....akit meg nem, azt nem lehetne "meggyőzni" egy hat hónapos bentlakásos kurzuson sem. Nem is érzem már jó ideje a késztetést, hogy bárkit is meggyőzzek bármiről. Nem akarok már a megmentő szerepében tetszelegni saját magam előtt sem. Senki nem lehet MEGMENTŐ más számára!!!
Egyet azonban TUDOK: El kell indulni, fel kell ébredni!!!
Nem várhatod a jóstól, asztrológustól, "halott-és tisztán látótól" a tutit......mi több, ha a hallottakat követed, már is korlátoztad Önmagadat. Azt a magot öntözöd, amit más vetett el Benned. Az is egy út, de .........biztos, hogy a Tied?
Nekem kellet a Mester, vagy inkább a "Tanító" ahhoz, hogy saját utamat megtaláljam. Ma már ismét egyedül járom a saját ösvényemet.
Nem volt könnyű (ma sem az), de megérte, mert ez már az Enyém.
Ha Neked, kedves olvasó szükséged van segítségre, "gyere, kövess HOZZÁD!

Az első lépés

.....és eljött a várva várt nap!
Szombat reggel 9 óra előtt már lassan gyülekezett a csapat. Belépvén a házba a megszokott "béke" fogadott..egy kis plusszal. Egy aprócska Nő, Gizike, olyan kisugárzással, amire nem lehetett nem odafigyelni.
Igen, Ő volt a "mester".
Bemutatkozás után lassan induló "beszélgetéssel" kezdődött a "tanfolyam".
 Energiák, energiatestek, csakrák, ezek működése........
És a "meditáció": Belső templom
"Helyezkedj el kényelmesen és csukd be a szemed!
Lélegezz mélyeket!
Minden egyes belégzéssel békesség és nyugalom áramlik beléd.
Egyre nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb leszel. Lélekzeted is egyre nyugodtabb és mélyebb.
Minden távolodik ami zavar.
Teljesen nyugodt vagy, harmonikus és kiegyensúlyozott...........................
Képzelj el egy füves rétet! Nézz szét!
Milyennek látod a fű színét..............és milyen az ég?
Egy utat látsz, ami egy épülethez vezet.
Indulj el ezen az úton! A ház elé érve, látod, hogy az ajtó résnyire nyitva van és fény szűrődik ki.
Menj közelebb....nyisd ki az ajtót és lépj be!
Nézz szét!
Találsz egy lépcsőt egy lefelé vezető, kivilágított lépcsőt.
Indulj el rajta!
A lépcső alján egy ajtó vár..................-ez az ajtó a belső templomodhoz.
Nyisd ki az ajtót és lépj be!Nézd meg az oltárt!
Nézd meg, hogy minden rendben van e!
Rég jártál itt...................biztos elkel egy kis rendrakás.Talán csak egy kis takarítás.
Ritkán jársz erre, így minden alkalom ünnep.
Díszítsd fel, ahogy ünnepelni szokás!
Gyújts egy gyertyát.........................és csendesen nézd a lángját!
Tudd, hogy ez a fény benned él!
Engedd, hogy átjárjon a fény melege és békéje!
Most nézd meg, hogy mindent rendben találsz e!
Indulnod kell. Menj az ajtóhoz............lassan fel a lépcsőn....................ki a szabadba!
Nézz szét! Mi változott?
És ahogy lassan sétálsz vissza az úton, figyeld a változásokat.
Visszaérve a rétre, szétnézel.
Most milyennek találod? 
Térj vissza....lassan mozgasd meg ujjaidat, végtagjaidat és nyisd ki a szemed!"
Csak a tapintható csend volt érezhető a kis csapat körül és valami megfoghatatlan "rezgés".
Magdöbbentő, ugyanakkor felszabadító volt ahogyan "megéltem", láttam, mennyi mindent kellett "rendbe tennem" templomomban.
De a lényeget, a kulcsot már "birtokoltam" a hozzám vezető ajtóhoz.
A tényleges "tananyag" csak adalék volt. 
Következik : A "beavatás"

Csoda?

Teltek a napok.....vártam a következő kezelést.  És a következőt....és a következőt.
Mire letelt a László által javasolt "kezeléssor!, mint ha új emberré váltam volna. Testem, lelkem megkönnyebbült, mázsányi súlyoktól szabadultam meg. Már nem kerestem a - mi történik velem"-re - választ. Egyszerűen csak elfogadtam a történést.
Az utolsó alkalom után kicsit beszélgettünk a Reikiről. Mi ez és hogyan működik?
László a maga békés mosolyával annyit mondott: - Megtapasztaltad, lehet, hogy kicsit már hiszed is. Ha többet akarsz tudni róla, jövő hét végén tanfolyamot tart a Mesterem, itt nálunk. Gondolkodás nélkül válaszoltam:-Itt a helyem, amennyiben alkalmas vagyok rá.- Megbeszélem és holnap értesítelek.- Jött a válasz.
Másnap minden telefoncsörrenésre pattantam (hiszen már tudtam "pattanni), várva a válasz tanfolyami jelentkezésemre. Csak késő délután jött az a hívás.
 -Mondd már Laci, jöhetek!?- kérdeztem szinte az alapvető udvariasságról is megfeledkezve.
-Igen. A Mester szeretettel vár.- jött a válasz.
- Köszönöm!- mondtam és örömmel telve elköszöntem "jótevőmtől".
Sohasem sürgettem az idő múlását, de most........alig vártam a következő hét végét.
Addig azonban még történt valami...............
Pár nappal a tanfolyam előtt kontroll vizsgálatra kellett mennem. A CT vizsgálat kimutatta, hogy a műtéti beavatkozásra javasolt gerinc sérvem ELTŰNT!
A megtapasztaláson túl, már a HIT-em is "megjött" valami megfoghatatlan 'valami" létezésében és működésében!!!
következik: Az első lépés

Megtapasztalás 2

Tehát ott maradtam egy nyitott kérdéssel: - Mi történt velem?
A "fájdalom" azonban eltűnt...........és pillanatnyilag az volt a legfontosabb számomra. Az elmúlt években már annyira "hozzászoktam", hogy szinte hiányzott. Hónapok teltek el, hogy nem "produkált" testem tüneteket. Egyszer aztán ahogy szokott, mint derűs égből a villámcsapás.....visszatért. Első gondolatom, hogy hívom "megmentőmet, Máriát. Fájdalomtól eltorzult hangon kértem segítségét, de..........a vonal másik végéről nem azt a derűs hangot hallottam, mint első találkozásunkkor. Szomorúan közölte velem, hogy teljesen lemerült (bioenergiával gyógyított), így ő is inkább "kezelésre" szorulna. Ám pár másodperc múlva közölte, hogy talán tudna rajtam valaki "segíteni". Utána jár és visszahív. Óráknak tűnő percek után csörgött a telefonom. -Megbeszéltem, fogad Téged egy kedves barátom.- közölte bágyadt hangon. Megköszöntem közbenjárását, megbeszéltük a helyet és időt, majd elköszöntünk. Hét végén a megbeszélt időpontban Ő is ott volt, azóta közös barátunk otthona előtt. Ahogy beléptünk a vidéki kis házba, éreztem: Itt jó, nagyon jó! Valami nagyon kellemes "rezgést" éreztem, a háziak barátságosan fogadtak. Nem kellett sokat beszélnem "problémámról", László "érezte".
Átvezetett a kezelőnek kinevezett szobába. Itt ha lehet fokozni, még intenzívebben éreztem azt a meg nem fogható, meg nem magyarázható "rezgést", amit a házba belépésem óta éreztem. Megkért, hogy feküdjek a kezelő ágyra és csukjam be a szemem, próbáljak lazítani. Halk meditatív zene szólt, kellemes illatú füstölő parázslott, ami elősegítette "ellazulásomat".
És egyszer csak azt éreztem, mintha egy szinte nem is érezhető kéz simítaná végig testem, lelkem. Átadtam magam az érzésnek, megszűntek a gondolatok, egyszerűen csak jelen voltam. A hűsítő szellőtől a tisztító tűz forróságáig mindent átéltem. Halk csettintésre ébredtem. Olyan szabadon keltem fel, mint már nagyon régen. Eltompulva, de még is éberen kérdeztem:- Mi volt ez?
-Ez egy Reiki kezelés volt- közölte László békés mosollyal.
-Sok a benned lévő blokk, nem működnek jól a csakráid, így javasolok neked még 3-4 kezelést. Ha úgy gondolod, beszéljük meg a következő időpontot.
Megbeszéltük, majd elbúcsúztam újdonsült ismerőseimtől és kedves segítőmtől, protektoromtól.
Olyan könnyedén szálltam be az autómba, hogy csak a hazafelé vezető úton gondolkodtam el rajta..... Nem kellett kapaszkodnom az ajtóba, nem kellett mértani pontossággal megterveznem minden mozdulatomat. Ugye nem kell mondanom milyen érzés volt?
Innen folytatom....

Megtapasztalás

-Mit tudna tenni?- kérdeztem reménykedve?
-Bioenergiával tudnék segíteni, ha kéri és elfogadja. - válaszolt ő.
-KÉREM!- szinte kiszakadt belőlem a szó.
-Azt hiszem ez az üvegportálos bútorüzlet nem alkalmas a "kezelésre". Tudnék egy nyugodtabb helyet biztosítani?
- A lakásom az üzlet felett van, zárok!!! - nem tudtam mi fog történni, fájni fog-e, de már nem is érdekelt, csak történjen valami. Vártam a megtapasztalást arról, amiről eddig csak hallottam.
Így hát felmentünk a lakásomba.......szétnézett és azt mondta: - Jó hely.- Majd közölte, hogy neki a talpából jön a legtöbb energia, így ha nem probléma, akkor a köre feküdjek hasra.
Némi nehézségek árán megtettem ezt az egyszerű, hétköznapi mozdulatsort, és elhelyezkedtem a kanapé előtt. Ő leült a kanapéra, pár másodperc alatt "átszellemült" az arca, és már éreztem is valami addig soha nem tapasztalt érzést. Nem csak a fájó testrészemen, de kis lábujjamtól a fejem búbjáig. Nem tudom meddig tartott a kezelés, mert lehet, hogy bele is aludtam. Mikor kinyitottam a szemem, könnyű, de még is nehéz voltam......a fájdalom azonban megszűnt!
Kedves terapeutám -akit azóta van szerencsém szinte testvéri barátomnak tudni- derűs mosollyal arcán csak annyit kérdezett: - Jobb már? (szállóige lett)
Megszólalni nem tudtam még, de végtelen hálát éreztem, az akkor még számomra idegen EMBER iránt. Biztos olvasott az arcomon, mert csak annyit mondott: -Egészségedre!
Kérdésemre, hogy mivel tartozok, annyit válaszolt:- Keltsd "jó híremet"!
Már fájdalmamtól megszabadulva kísértem vissza a bútorüzletbe.......még kicsit nézelődött.
Búcsúzáskor telefonszámot cseréltünk.
Búcsúzáskor csak annyit mondott:- Hívj, ha szükséged van rám.
....majd ahogy jött, békés nyugalommal távozott. Én pedig maradtam a "megmagyarázhatatlan" megtapasztalásommal.

A kezdet

Barátaim kérésére indítom ezt a blogot....talán okulásul szolgál.
Honnan kezdjem? Talán magamtól. A 20-as éveim végén műtéti beavatkozást igénylő sérvet diagnosztizáltak gerincemen. Megdöbbentem amikor az orvos közölte. Innen tovább kímélő életmód......20kg-nál nehezebbet nem emelhetek. Elfogott a "félelem", mi lesz velem, a családommal. Nem akartam elfogadni az elfogadhatatlant, de a "mag" el lett vetve bennem. Működött a "fekete mágia"! A gondolataimat betegség-tudatom kötötte le. Egyre jobban elhatalmasodott rajtam a félelem és a valós fizikai fájdalom. És mivel gondolataim problémáim körül forogtak, tápláltam és ezzel erősítettem, míg nem teljesen elhatalmasodott. Kerestem a "megoldást" problémámra. Nap mint nap mondogatván, hogy van más "megoldás".
És a vonzás hatalma.........megjelent egy hölgy az üzletemben és megkérdezte: -Nagyon fáj?
Nagyon bután nézhettem rá, mert ismét feltette a kérdést.
-Nagyon- válaszoltam, de honnan tudja?
-Látom- válaszolta....-vagy csak érzem.
-Na, ezzel még nem sokra megyek- gondoltam. És segíteni is tud?
-Ha kéri, megteszem ami tőlem telhető- válaszolt, arcán derűs mosollyal.
Így kezdődött az én nagy "utazásom"!
Holnap folytatom.....